Alkalmazottnál számfejtéskor a munkanapok számával (TB naptár szerint) osztjuk a havi bért, társas vállalkozás tagjánál (egyéni vállalkozónál) pedig 30 nappal.
Amennyiben a „Társas vállalkozás tagja / Egyéni vállalkozó” opciót bepipáltuk, újabb beállítások válnak elérhetővé (értelemszerűen egyszerre csak az egyik opció pipálható be!).

Átalányadózó egyéni vállalkozók számfejtése

2024:

2024.01.01-től változott a főfoglalkozású egyéni vállalkozók járulékszámításának arányosítása szüneteltetés esetén, melyet a 2458 nyomtatvány kitöltési útmutatója (25-35.oldal) példákkal részletez.

„A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót a 2023. december 31-ét követően kezdődő szünetelés esetén a teljes hónapra meg kell fizetni azokban a hónapokban is, amelyekben az egyéni vállalkozó a tevékenységét nem a hónap egészében szünetelteti, vagyis a továbbiakban nincs szükség arányosításra (harmincadolásra).

A 2024. január 1-jén folyamatban lévő szünetelés esetén a 2023. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni, azaz a szociális hozzájárulási adót arányosítani kell.”

A programban úgy oldottuk meg, hogy áthúzódó szüneteltetés esetén a szünetelés végét követő számfejtés esetén a program a következőt fogja megkérdezni:

Amennyiben „Igen”-nel válaszolunk és a szünetelés vége dátum hóközben van, akkor a program arányosítja a hónap szüneteléséig eső időszak járulékait.
Amennyiben „Nem”-mel válaszolunk, úgy a program nem arányosít, így a teljes hónapra eső járulékokat veszi figyelembe.
 

A V24.9.0 verzióban változott az átalányadózók számfejtése a következő esetekben:

A módosítás azokat az eseteket érinti, amikor az átalányadózó egyéni vállalkozó munkavégzésének jellege változik hónap közben (pl. főfoglalkozásúról többes jogviszonyosra, vagy fordítva)!

Nem történt módosítás a „göngyölítéses módszer” alkalmazásában, amely eddig is az alábbiak szerint működött a programban:

„A biztosítottnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt. [Tbj. 40. § (2) bekezdése]

Ez az ún. „göngyölítéses módszer”, amely szerint tehát negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget. Az így meghatározott összeget annyi hónappal kell elosztani, ahány hónapban az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot.”

A módosításokat a NAV-tól kapott alábbi szakmai vélemény alapján végeztük el:

„A Tbj. 42. § (9) és (10) bekezdései szerint:

(9) Ha az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, a tárgyhónap azon részére, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell figyelembe venni.

(10) Ha a (2) bekezdés szerinti körülmények a naptári hónap egészében nem állnak fenn, a járulékfizetési kötelezettség kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.

A Tbj 42. § (9) bekezdését arra az időszakra kell alkalmazni, amikor az egyéni vállalkozó még főfoglalkozású. A rendelkezés alapján ebben az esetben a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell figyelembe venni. Arra a hónapra, amelyik egy részében az egyéni vállalkozó már többes jogviszonyban áll a Tbj 42. § (10) bekezdése az irányadó, amely kimondja, hogy a járulékfizetési kötelezettség kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.

A szociális hozzájárulási adó tekintetében szintén a fentiekhez hasonlóan kell elvégezni a szocho-kötelezettség megállapítását, illetve az arányosítást, figyelemmel a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 6. § (2) bekezdés, 9. § (5)-(6) bekezdés]
 

Az előzőek alapján a többes jogviszonyos biztosított átalányadós egyéni vállalkozónak is alkalmaznia kell a göngyölítéses módszert.

Amennyiben az átalányadózó egyéni vállalkozó munkavégzésének jellege főfoglalkozásúról többes jogviszonyosra módosul, akkor a tárgynegyedévi bevallásban az egyes hónapokra megállapított tényleges szocho- és járulékalap eltérő (is) lehet.”

A megfelelő működés biztosításának érdekében a változásban érintett negyedév első hónapjának számfejtésénél, már nem csak a havi bevételt, hanem a negyedév teljes árbevételét is meg kell adnunk, amelyet a program a következő jogviszonyba már automatikusan át fog vinni.

Ezzel egyidejűleg egyszerűsödik az előzmény adatok feltöltése, amennyiben a jogviszony kezdete és vége folytatólagos, akkor az előző időszak jövedelem adatainak feltöltését a program már automatikusan fogja kezelni. Ez azt jelenti, hogy az új jogviszony rögzítése során nem kerülnek átemelésre az előző időszak adatai, nem fogja felajánlani az előző jogviszonyból való adatátvételt a program, hanem a negyedév számfejtését követően automatikusan feltöltésre kerül ez a törzsadat.
 

Fontos, a tört hónapban időarányosan kell a bevételi adatokat rögzítenünk a két jogviszonyban.

Ha a jogviszony váltást követő időszakra rögzíteni kívánt bevétel miatt nem egyezik meg a negyedévben havi bontásban rögzített bevételek összege a „Negyedévi árbevétel” mezőbe írt összeggel, figyelmeztető üzenet jelenik meg a számfejtés során:
 

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó jogviszonya negyedév közben változik főállásúról másodfoglalkozásúra (vagy fordítva) akkor a 3 egyenlő részre osztott jövedelmet a változás hónapjában (tört hónap) 30-as osztószámmal arányosítjuk.

Ha a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó időarányos jövedelme nem éri el az időarányos minimum járulékfizetési kötelezettség alapját, akkor a minimum járulék alapot vesszük figyelembe a számfejtés során.

Másodfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén továbbra is a tényleges jövedelem alapján történik a közterhek megállapítása, amely a berögzített tényleges jövedelemtől eltérhet a havi átlag jövedelem számításából adódóan.

Példa:

A főfoglakozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az I. negyedévben 2 000 000 Ft bevétele volt 40%-os költséghányad elszámolása mellett, az alábbiak szerint alakult a számfejtése:

Az I és II negyedév göngyölített árbevétele 4 500 000 Ft, a jövedelem 2 700 000 Ft

Az egyéni vállalkozó 05.10-től másodfoglalkozásúvá válik. A II negyedévben az alábbiak szerint alakul a bevétele és a járulékok elszámolása:

Főfoglalkozású átalányadózó számfejtése 04.01-05.09-ig:

Tekintettel arra, hogy a tényleges jövedelem nem éri el a minimum járulékfizetési kötelezettséget, amely a beállítás szerint a minimálbér, ezért április hónapban a Tbj és a Szocho alapja a minimálbér alapján kerül megállapításra, májusban pedig a minimálbér arányos része az alábbiak szerint:

Tbj. alap: 266 800/30*9= 80 037 Ft
Szocho. alap: 300 150/30*22= 90 045 Ft

Másodfoglalkozású átalányadózó számfejtése 05.10- 06.30: A tényleges jövedelem alapján történik.
 

2023:

Az átalányadózó egyéni vállalkozók számfejtésével kapcsolatban alapvető változások történtek 2023-ban: a 2358-as bevallást és a járulékokat is negyedévente kell beküldeni, illetve megfizetni. Ezzel együtt módosításra került a szociális hozzájárulási adó és a TB járulék számításának a módja: alapszabály, hogy a 3 havi adó és járulékalapot átlagolni kell, és egyenlő részletekben kell szerepeltetni 2358-as bevallásban (bár negyedévente kell bevallást beadni, de az adatokat havi bontásban kell közölni a bevalláson az AT-01, AT-02, AT-03 lapokon). Ebből következik, hogy a pontos havi járulékalapokat csak a teljes negyedév árbevételének ismeretében tudjuk megállapítani, így számfejteni is csak a negyedév végén tudjuk, tehát ha készítettünk havi számfejtéseket, azokat törölni kell a negyedéves számfejtés előtt. 
Havi számfejtés azért készülhetett, mert sok vállalkozás nem kíván élni a negyedéves adófizetés lehetőségével, és továbbra is havonta szeretné fizetni a járulékokat. Fentiek miatt azonban a teljes negyedéves árbevétel hiányában nem lehet megállapítani előre az adott hónapra eső adó- és járulékösszeget, így csak egy becsült összeget tud havonta befizetni a vállalkozó, a negyedévet pedig csak egyszerre lehet leszámfejteni a negyedéves árbevétel ismeretében.

Törvényi hivatkozások, tájékoztatók:

• Szocho tv. 6. § (2) bekezdés

(2) Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, eloszt-va annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyet-len napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.

• Tbj. 40. § (2) bekezdés

(2) Az Szja tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosí-tási járulék alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapí-tott, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulék-alapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

•  Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályai (NAV tájékoztató)

• 2358 kitöltési útmutató

Évközi változások a programban:

V23.17: 

A NAV pontosította az átalányadózó egyéni vállalkozók „göngyölítéses” járulékmegállapításra vonatkozó szabályozás értelmezését a másodfoglalkozású egyéni vállalkozók vonatkozásában. 

„A másodfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a járulékalapot meghatározó 2023. július 14-ig hatályos normaszöveg [Tbj. 42. § (2) bekezdése] értelmezési problémát jelentett, mely szakasz 2023. július 15-től pontosításra került. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint a törvénymódosításig a Tbj. 42. § (2) bekezdésének az átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó részét úgy kell értelmezni, hogy a járulékalap a Tbj. 40. § (2) bekezdése szerinti göngyölítéssel meghatározott járulékalap, és nem az átalányban megállapított jövedelem. Ez azt jelenti, hogy a göngyölítéses szabályt a másodfoglalkozású egyéni vállalkozó is alkalmazhatja 2023. január 1-jétől.” A különböző értelmezések miatt jogviszonyváltáskor a program eddig nem göngyölítette a járulékalapokat, ami a második negyedévre, ha szükséges, és volt jogviszonyváltás, csak újraszámfejtéssel javítható.

A program működését a fenti pontosítás abban az esetben érinti, ha az egyéni vállalkozónak a jogviszonyában év közben változás történt, és a főállású egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, vagy fordítva. Ezekben az esetekben a másodfoglalkozású egyéni vállalkozóként szerzett jövedelmet is szükséges göngyölni. A programot ennek megfelelően úgy módosítottuk, hogy a jogviszony rögzítésnél már nem csak az adómentes jövedelmet lehet rögzíteni, hanem az árbevételt, jövedelmet, SZJA alapot, társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási alapot is.

Az „Átalányadózó egyéni vállalkozó” opció kiválasztását követően a program felkínálja az előző időszaki adatok automatikus feltöltését a ("Szeretné átvenni az előző jogviszonyból a göngyölített adatokat?"  üzenettel. Az „Igen” gombra kattintást követően a program betölti az átalányadózó előző időszaki adatait. Figyeljünk arra, hogy amennyiben a kérdésre „Nem”-mel válaszolunk, akkor az előző időszak adataihoz nullák fognak bekerülni, így mentést követően a göngyölítés számítása elölről kezdődik. Ez esetben a jogviszonyban már csak manuálisan van lehetőségünk rögzíteni az előző időszaki adatokat, vagy a jogviszony törlését követően újra létre tudjuk azt hozni.

Ha az éven belül több alkalommal is változik az átalányadózó jogviszonya, fokozottan ellenőrizzük az adatokat, amelyek alapján a későbbiekben a számfejtés történik! A módosítás következtében a fenti esetekben a számfejtések megismétlését követően eltérő eredményt tapasztalhatunk.

A NAV 2023.09.08-án módosította a családi járulékkedvezmény göngyölését, amely 2023.07.01-től lépett hatályba. Ennek megfelelően módosítottuk a programot úgy, hogy ha a vállalkozónak van családi járulékkedezménye, átlépte az adómentes részt és a negyedévben van olyan hónap, amikor nulla volt a bevétele, akkor ezekre a hónapokra is igénybe tudja venni a járulékkedvezményt. Bővebb leírás a következő linkre kattintva olvasható:

https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/nyomtatvanyok/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/2358/2358-kitoltesi-utmutato

1.1.    Számfejtés

A Számfejtés menü -> Béradatok menüpontban az átalányadózó egyéni vállalkozó számfejtéseit is havonta kell elvégezni (mivel a 2358-as bevallásban havi bontásban kell szerepeltetni), de a „Számfejtés” vagy a „Módosítás” gombra kattintva nem a havi számfejtés menüpontba jutunk, hanem egy segédképernyőre, ahol a negyedéves adatokat és a göngyölítéses havi felosztást tudjuk elvégezni a negyedéves árbevétel figyelembevételével a tényleges számfejtés előtt.
A megjelenő ablak fejlécében láthatjuk a vállalkozó nevét, és zárójelben a jogviszony sorszámát (egy vállalkozónak több jogviszonya is lehet, pl. ha főállású egyéni vállalkozóból (21) mellékállásúvá válik (26), vagy pár hónapra szünetelteti a vállalkozását – erről később még lesz szó).

Az aktuális negyedév hónapjait külön keretekben látjuk. Bal oldalon vezeti le a program a havi bevételek megadását követően az egyes hónapokra eső adó és járulékalapokat, illetve a jobb oldali részben lehet elvégezni, módosítani vagy törölni az egyes havi számfejtéseket, illetve láthatjuk a számfejtés adatait. A képernyő alján láthatjuk az összesített adatokat: az előző időszakok (negyedévek) adatait összesítve, majd az aktuális negyedév 3 hónapjának adatait, végül a teljes jogviszony adatait (az előző két sor összesítését). A képernyő alján lévő „Feltölt” gombbal a könyvelőprogramból lehet átemelni az egyes havi bevételeket, a „Kieső idő” gombbal vihetjük fel vagy módosíthatjuk a vállalkozás kieső idői (pl. táppénz), ami a minimum járulékalap számítására van hatással főállású egyéni vállalkozó esetében. Végül a „2358 exportálás” gombbal innen is elvégezhetjük a 2358-as bevallásba az adatok átadását, de csak azt követően, ha minden hónap számfejtését elvégeztük. Nézzük részletesen:

1.1.1.    Bevételek megadása, a havi adó- és járulékalapok meghatározása

A havi adó és járulékalapok meghatározásához egyedül az egyes havi árbevételeket kell megadni. (A havi SZJA meghatározásához nem elegendő egyösszegben a teljes negyedéves árbevétel, mivel az SZJA-t a nem átalányadózó egyéni vállalkozóhoz hasonlóan havonta kell megállapítani a családi kedvezmény miatt.) A szociális hozzájárulási adó és a TB járulék alapját viszont a negyedéves járulékalap harmadolásával (illetve a negyedév közben kezdődő vagy végződő jogviszonyok esetében az érintett hónapok számának figyelembevételével) kell megállapítani, és ezt követően kell figyelembe venni a minimum járulékalappal kapcsolatos előírásokat.

Tehát első dolgunk az egyes hónapok árbevételeinek megadása kézzel, vagy a „Feltölt” gombra kattintva a könyvelőprogram adatai alapján (azokat a hónapokat szürkével látjuk, és árbevétel adatot sem tudunk megadni, ami a jogviszonyon kívülre esik). Amennyiben a könyvelőprogramból töltöttük fel az árbevétel adatokat, a havi ár-bevétel mező előtt található „…” feliratú gombbal megtekinthetjük, mely számlák alapján lett feltöltve az összeg. A havi árbevétel mellett láthatjuk a megadott költséghányad alapján kiszámított vállalkozói jövedelmet, a következő mezőben pedig a korábbi hónapok adatainak göngyölítésével kiszámított adott havi adómentes részt (az éves mi-nimálbér 50%-ig adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme, ami 2023-ban 1.392.000 Ft).

A program ezt követően kiszámítja az SZJA alapot az adott havi jövedelmet figyelembe véve, továbbá a TB járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját. Ez utóbbiak havi összegét úgy kell megállapítani, hogy ki kell számítani a jogviszonyra vonatkozó teljes árbevétel alapján az adó és járulékalapokat, majd ebből le kell vonni az előző negyedévekben figyelembe vett járulékalapot (ezt legkorábban majd a II. negyedévtől kell megtenni), és a maradékot kell annyi egyenlő részre osztani, ahány hónapban legalább egy napig fennállt a jogviszony. 

A számított járulékadatok mellett látható a kieső idő napjainak a száma, és az ennek (és a hóközi jogviszonyváltozásnak) figyelembevételével a számított minimum járulékalap a jogviszonyban megadott beállítások alapján (nem kell figyelembe venni, minimálbér vagy garantált bérminimum alapján kell figyelembe venni). A mennyiben a számított szoc.adó ill. tb. járulékalap alacsonyabb a számított minimum járulékalapnál, a program a minimum járulékalapot veszi figyelembe (a program piros színnel kiemeli, melyik értékkel kell számfejteni).
 

1.1.2.  Számfejtett adatok

Az ablak jobb oldalán láthatóak a ténylegesen számfejtett adatok, illetve itt találhatóak az adott havi számfejtésre, módosításra, vagy törlésre szolgáló gombok. Ezek a „normál” számfejtéshez hasonlóan csak időrendben működnek: számfejteni csak sorrendben lehet, számfejtéseket törölni pedig csak fordított sorrendben. A módosítás gomb hatására csak az utolsó számfejtés módosítható, korábbi hónapok esetén csak betekintést kapunk a leszámfejtett adatokba. 

Figyelem! A helyes számfejtéshez és hibátlan 2358-as bevalláshoz elengedhetetlen, hogy a három hónap egyszerre legyen számfejtve! Amennyiben úgy lépünk ki ebből az ablakból, hogy nem számfejtettünk le minden hónapot, legközelebb csak úgy lesz lehetőségünk leszámfejteni a teljes negyedévet, ha töröljük a már leszámfejtett hónapok adatait, és újraszámfejtjük a teljes negyedévet! 
 

1.1.3.    Speciális esetek 

Egyéni vállalkozó szüneteltetése: 2023.07.15-től az 58-as kitöltési útmutatója alapján az egyéni vállalkozót tevékenységének szüneteltetése esetén nem kell kiléptetni és új jogviszonyt felvenni a folytatásnál.
51-es, vagy 52-es kiesőidő kóddal kell rögzíteni és átadni a szüneteltetést az 58-as bevallás 02-es lapjára.
A szünetelés idejére nullás számfejtés készül. Záró bevallást csak akkor kell beadni, ha megszűnik a vállalkozás.
Ha a vállalkozó a teljes adatszolgáltatási időszakban szünetelteti tevékenységét, akkor arra az időszakra nem kell bevallást beadnia.
További információk a NAV tájékoztatójában találhatók.

2023.07.15 előtti időszak:

Jogviszonyváltás, szünetelés és szünetelésből történő visszatérés esetén új jogviszonyt kell rögzíteni az Alkalmazotti törzs jogviszony fülén a következő sorszámmal. Részlet a 2358 kitöltési útmutatójából (30. oldal):

A jogviszony sorszámának minden esetben egyedinek kell lennie.

Például abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó 2023. január 1. és 15. között főfoglalkozásúnak minősül, január 16. és 31. között pedig heti 36 órát elérő munkaviszony mellett folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, majd február 1. és dec-ember 31. között ismét főfoglalkozású, akkor az alkalmazás minősége mezőt a következők szerint kell kitölteni.

Foglalkoztatás minősége/jogviszony sorszáma: 21/01, 26/02, 21/03.

Az új jogviszonynál ne felejtsük el megadni az adott évben az előző időszak(ok)ban már figyelembe vett adómentes jövedelmet.
 

1.2.    2358 átalányadózó egyéni vállalkozók esetén

Atalányadózó egyéni vállalkozó esetében a 2358-as bevallásban a negyedéves adatokat kell közölni, így a gomb csak akkor aktív, ha minden hónap számfejtésre került a negyedévben. Ha az adott negyedévben több jogviszonya volt a vállalkozónak, pl. mert főállásúból (21) mellékállásúvá vált (26), a program összevontan adja át az érintett jogviszonyok adatait különböző dinamikus lapokra (ehhez természetesen átadás előtt minden jogviszonyt le kell számfejteni).

Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a címlapon a „C” blokkban a teljes negyedévet kell megadni, a bevallás gyakoriságához pedig „N” betűt kell írni (negyedéves). A „D” blokkban az egyéni vállalkozó (átalányadózást alkalmazó) opciót kell bejelölni.

Az NY oldalon a C) blokkban a 20-21. sorokban tájékoztató adatként át kell adni a teljes negyedévre vonatkozó jövedelem összegét, valamint hogy a jövedelemnek mennyi volt az adómentes része. 

A 01-01 oldal helyett az AT-01, AT-02 és AT-03 lapokat kell kitölteni, ami havi bontásban tartalmazza a negyedév adó és járulékadatait. Amennyiben a negyedéven belül több jogviszonyt kell jelenteni, mert pl. a főállású átalányadózó egyéni vállalkozó (21) elhelyezkedik, és mellékállású vállalkozóvá válik (26), a két jogviszonyt 01-es és 02-es jogvi-szonysorszámmal több dinamikus lapon kell jelenteni. Pl. az egyéni vállalkozó január 1-től február 10-ig főállású volt, majd mellékállású lett, így alakulnak az AT lapok:

AT-01 1. dinamikus lap:    Alk. min.: 21/01,     időtartam: 2023.01.01-2023.01.31

AT-02 1. dinamikus lap:    Alk. min.: 21/01,     időtartam: 2023.02.01-2023.02.10
AT-02 2. dinamikus lap:    Alk. min.: 26/02,     időtartam: 2023.02.11-2023.02.28

AT-03 1. dinamikus lap:    Alk. min.: 26/02,     időtartam: 2023.03.01-2023.03.31

Átalányadózó egyéni vállalkozó esetében is a 02 lapon kell jelenteni a kieső időket, a változás annyi, hogy kell lenni a 02-es lap fejlécével megegyező fejlécű (alkalmazás minősége és időintervallum) AT lapnak. Ha pl. a fenti jogviszo-nyokkal rendelkező vállalkozó január 20-tól február 5-ig, majd március 20-tól 31-ig volt táppénzen, 3 dinamikus 02-es lap fog készülni:

02 1. dinamikus lap:    Alk. min.: 21/01,    időtartam: 2023.01.01-2023.01.31,    kieső idő: 01.20-01.31
02 2. dinamikus lap:    Alk. min.: 21/01,    időtartam: 2023.02.01-2023.02.10,    kieső idő: 02.01-02.05
02 3. dinamikus lap:    Alk. min.: 26/02,    időtartam: 2023.03.01-2023.03.31,    kieső idő: 03.20-03.31

2022:

2022-től megváltoztak az átalányadózás feltételei az egyéni vállalkozók számára, így a korábbinál vonzóbbá vált ez az adózási forma, ezért megoldottuk az átalányadózó egyéni vállalkozók speciális számfejtését.

Példa főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóra, aki a garantált bérminimum után fizet járulékot:

A fentiekkel kapcsolatban az alábbi menüpontokban vezettünk be változásokat:

1. Jogviszony kezelése: Az Alkalmazott törzs -> Jogviszonyoknál az EV/T. váll. fülön a Társas vállalkozás tagja/egyéni vállalkozó opció alatt jelölhető, ha az egyéni vállalkozó az átalányadózást választotta. Ha bepipáltuk az Átalányadó opciót, megjelenik a költséghányad megadására szolgáló mező, ahol a jelenleg érvényes 40%, 80% és 90% közül választhatunk. Átalányadózó egyéni vállalkozó esetén is ügyeljünk a minimum járulékalap beállításaira! 

Előző időszak adómentes jövedelme: az Átalányadózó egyéni vállalkozónál beírhatjuk az Előző időszak adómentes jövedelmét, így számfejtéskor a program ezzel is számol.

Az átalányadózó egyéni vállalkozók beállításairól részletes videót találunk az alábbi linkre kattintva: https://www.youtube.com/watch?v=dXGNSbaUs8k

Bérszámfejtésnél, ha a jogviszony alkalmazási minősége 21, 26, 36, 38 egyike, akkor a Mentés+xx08 gomb helyett a Mentés+xx58 fog megjelenni, rákattintás esetén a nyomtatványt átadja az ÁNYK-ba.

2/a. Számfejtés: Átalányadózó árbevételének átvétele a hálózatos könyvelő programokból

A programban a V22.17 verziótól kezdve lehetőségünk adódik a bérszámfejtő program és bármely új (hálózatos) RLB könyvviteli program összekapcsolását követően az átalányadózók árbevételének feltöltésére. 
A feltöltés csak akkor tud automatikusan megtörténni a bérszámfejtő programba, ha az alábbi beállítások előzetesen már megtörténtek:
•    Az Alapadatok/Beállítások menüpont „Könyvtárak” fülén meg kell adni a könyvelő programok elérési útvonalát
•    Az Alapadatok/Ügyféltörzs menüpont „Adatok2” fülén hozzá kell rendelni a könyvelő programban hozzá tartozó ügyfelet
 

- Egyszeres programmal történő sikeres összekapcsolást követően az átalányadózó számfejtésekor megjelenik az adott hónap összes olyan bevétele, amelyik olyan rovatszámra került könyvelésre, melynek a rovattörzs oszlopánál „Értékesítés árbevétele és bevételek” van beállítva.

A „Feltöltés” gombra kattintva megjelenik a fenti feltételeknek megfelelő árbevételek részletező listája. Az utolsó, „Átalányadózó EV árbevétele” oszlop mutatja az átalányadózó EV árbevételét. 
(A listában láthatjuk, hogy az „Eredménybe nem számító bevételek” is bekerülnek, viszont az „Átalányadózó EV árbevétele” oszlopba ez nem kerül beleszámításra.)

- Kettős programmal történő sikeres összekapcsolást követően pedig a következő bevételeket veszi figyelembe számfejtéskor a program:

• A vevő naplóból azon kiegyenlített számlákat, amelyek 9-es főkönyvi számra kerültek könyvelésre, és nem vegyes naplóból kerültek kiegyenlítésre. Kiegyenlítésnek a „Rendezve” oszlopban található összeget figyeli. Viszont amennyiben a Rendezve oszlopba Kiegyenlítés beállításával történt meg a rendezés, tehát nincs mögötte tényleges könyvelési tétel (bank/pénztár), abban az esetben azt nem veszi figyelembe a bérprogram.
• A pénztárnaplóból pedig azokat a bevételeket nézi, amelyek 9-es főkönyvi számra kerültek és nem számla kiegyenlítések.

Számfejtéskor az átalányadózóknál a Mentés + 2258 gombbal tudjuk közvetlenül átadni az adatokat az ÁNYK-ba.

2/b. Számfejtés: Átalányadózó árbevételének beírása manuálisan

Az ablak fejlécében tudjuk megadni az adott havi árbevételt, melyből a program a megadott költséghányadot figyelembe véve kiszámolja a figyelembe vehető költséget, és a költséggel csökkentett árbevételt írja be a jövedelmek közé: 

A fizetendő járulékok esetén a minimum járulékalap beállításai szerint számolja a program a szociális hozzájárulási adó és a TB járulék összegét. A legnagyobb változás az SZJA fülön történt, mivel az átalányadózó egyéni vállalkozónak az éves minimálbér feléig (2022-ben 1 200 000 Ft-ig) adómentes a jövedelme, amit göngyölítve kell figyelembe venni. Pl. ha a költséghányad figyelembevétele után januárban 800 000 Ft volt a vállalkozó jövedelme, majd februárban 600 000 Ft, akkor januárban nem kell SZJA-t fizetni, februárban pedig csak az 1 200 000 Ft-ot meghaladó rész után, tehát 200 000 Ft után kell SZJA-t fizetni, a következő hónapokban pedig már a teljes jövedelem után.

Ehhez szükség van a korábbi havi jövedelmek göngyölített értékére is, amivel kiegészítettük az SZJA fület:

A programba bekerült az Alapadatok/Jogcím törzs kezelése menüpontba egy új alapértelmezett jogcím EJ – EV.kivét/jövedelem kóddal. Amennyiben a jogviszonyban be van jelölve az „EV/T.váll.” fülön a „Társas vállalkozás tagja / Egyéni vállalkozó” opció, és az alkalmazás minősége 21, 26, 36, 38 kódok egyike, akkor számfejtéskor a jövedelem jogcíméhez automatikusan az EJ kódot készíti be a program, minden más esetben a TM – Tagi jövedelem kódot.

Átalányadós jogviszony hóközben történő változtatása: Abban az esetben, ha egy átalányadózó jogviszonya hóközben változik (pl. főállásúról mellékállásúra), akkor azt nem a heti munkaidő változással, hanem ez esetben új jogviszonyként kell rögzítenünk az Alkalmazotti törzs „Jogviszony” fülén. Az előző jogviszonyt le kell zárnunk, az új jogviszony kezdetéhez be kell írnunk a változás dátumát, illetve végezzük el a szükséges beállításokat*. Mindkét jogviszony számfejtését követően, azokat kijelölve a Nyomtatványokból tudjuk átadni a 2258-as bevallásba, ahol dinamikus lapok jönnek létre a 01-01-es fülről.

„Csak járulékkifizetés számfejtése”: ezt akkor kell alkalmazni, ha a társas vállalkozás tagja ill. az egyéni vállalkozó nem vesz fel kivétet, csak a járulékokat fizeti meg. Ha bepipáljuk, akkor a program számfejtéskor az alapbér mezőben megadott összeget járulékalapnak tekinti, de jövedelmet és így SZJA-t sem fog számfejteni. Ebben az esetben a bérszámfejtés során nincs lehetőségünk bér rögzítésére! Amennyiben az illetőnek nincs máshol minimum 36 órás munkaviszonya a járulékokat a minimum járulékalap szerint kell megfizetni. Ehhez be kell pipálni a megfelelő opciót. Szakképzettséget nem igénylő tevékenység esetén a minimálbér alapján 2021. január 1. napjától 2021 június 30. napjáig terjedő időszakra bruttó 161.000 Ft, míg 2021. július 1. követően bruttó 167.400 Ft alapján kell teljesíteni a kötelezettséget. Ez az összeg 2022-ben bruttó 200.000,- Ft.
Egyébként a garantált bérminimum alapján, 2021-ben bruttó 219.000,-Ft, 2022-ben bruttó 260.000,-Ft után kell megfizetni a járulékokat.

Ha a társas vállalkozó nyilatkozata alapján másik társaságban fizeti az előírt legkisebb összegű járulékot, akkor a vállalkozás adószáma és elnevezése rögzíthető. 

Törvényi hivatkozások, tájékoztatók:

• SZJA törvény 47.§ (4a):

(4a) Az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.

• NAV: Kedvező változások 2022-től az egyéni vállalkozók átalányadózásában

Adómentes lesz az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.

Így tehát nem kell adót fizetnie az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladja meg a 1 200 000 forintot.

Az átalányadózó egyéni vállalkozónak nem kell adóelőleget megállapítania, amíg az átalányban megállapított jövedelme az adóévben nem haladja meg ezt az összeget.

Ha az adóelőleg-alap meghaladja az 1 200 000 forintot, akkor az adóelőleget csak az ezt meghaladó adóelőleg-alap után kell megfizetni negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig.

2022-től járulékmentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.[12]

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozónak az adóévben az átalányban megállapított jövedelme meghaladja ezt az összeget, akkor a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot az 1 200 000 forint feletti összeg után kell megfizetnie.