A pénztár (bank) bizonylatok rögzítése nagyon hasonlít a vevő- és szállító számlák rögzítéséhez. A fejlécben a program felajánlja az alapértelmezett pénztár (bank) főkönyvi számát, ezután ki kell választani hogy kiadást vagy bevételt szeretnénk könyvelni. Ezek az adatok csak addig módosíthatók, amíg nem vittünk fel értékeket. A fejlécben értelemszerűen csak egy dátumot adhatunk meg. A kiválasztott pénztár (bank) számla egyenlegének alakulását (nyitó/záró) figyelemmel kísérhetjük a képernyőn. A partnert itt már nem kötelező kitölteni. Ha 0-t írunk a partnerkódhoz, anélkül adhatjuk meg a partnert, hogy az bekerülne a partner törzsbe.
(Figyelem! 2003-tól az EVA alany szállítókat ki kell részletezni az áfa bevallásban, melyhez feltétlenül rögzíteni kell a szállítót a partner törzsben!) => 2021-től már kikerült az EVA alany opció az ügyfél törzsből!

Devizás könyvelés esetén az adatbeviteli képernyőn a vevő/szállító naplóknál leírtakhoz képest az alábbi változásokat tapasztalhatjuk: amennyiben valutapénztár, vagy devizaszámla főkönyvi számát adjuk meg, a „devizás” opció automatikusan aktivizálódik, de ebben az esetben csak az árfolyam módosítható. A devizanemet a program a főkönyvi törzsben megadott értékkel tölti ki, és nem engedi módosítani. Ezen kívül a nyitó és a záró egyenleget nem forintban, hanem devizában mutatja meg a program, valamint a kinyomtatott pénztárbizonylaton is a devizaértékek jelennek meg. A devizás tételek könyvelése a vevő/szállító naplóknál leírtak szerint történik.
Az árfolyam mező melletti MNB árfolyam gomb mellett külön gombot kapott az átlagárfolyam is. Mindig azt a gombot jelöli a program kövér betűkkel, amelyiket általában használni kell: kiadási tétel esetén az átlagárfolyam, míg bevétel esetén az MNB gombot. A lekérdezés pénztár/bank napló esetén a könyvelésnél megadott dátum alapján történik. Figyelem! Az MNB árfolyamok lekérdezésére csak élő internet kapcsolat esetén van lehetőség!
Ha kiadást könyvelünk, szükségünk lehet a pénztárunk ill. bankszámlánk aktuális (átlag) árfolyamára. Ez tulajdonképpen a nyilvántartott forintérték és a deviza egyenlegből számított árfolyam. Ha kiadást választunk az átlagárfolyam gomb megnyomására a program kitölti az árfolyamot a fentiek alapján kiszámított értékkel. 
Ha a képernyőben az egyenlegre kattintunk és nyomva tartjuk a bal egérgombot, addig a forint egyenleg látható.

Ha az adott ügyfélnél használjuk a gazdasági eseménytörzset, akkor lehetőségünk van kiválasztani a gazdasági eseményt a listából. Ha összetett kezelést választottunk akkor ebben az esetben az új számlasor rögzítésekor csak az összeget kell megadnunk. Ha az egyszerű gazdasági eseménytörzs kezelést választottuk, akkor áfás tétel esetén meg kell adnunk az áfa mértékét, valamint azt hogy a tétel az áfa bevallás melyik sorában jelenjen meg.

A tételek felvitele megegyezik a vevő-, szállító számlák rögzítésénél leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy nem lehet módosítani a bruttó értékhez tartozó főkönyvi számot, mert ez mindig a kiválasztott pénztár (bank) főkönyvi száma. (A bank naplónál is van lehetőség áfás tétel rögzítésére, bár a gyakorlatban ilyen nem szokott előfordulni (csak a pénztárnál è készpénzes számlák).

Cashbook gomb 
A programban a Cashbook kézi könyvelését elérhetővé tettük a vevő/szállító és pénztár/bank könyvelési ablakoknál, hasonlóan az OSA könyveléséhez. Amennyiben a program össze van kötve a Cashbook rendszerével, akkor meg fog jelenni a bizonylatszám után a Cashbook logó, amelyre rákattintva a számlák kézi könyvelése menüpont jelenik meg. Első lekérdezésnél várni kell a lista letöltésére, majd az adatokat a program ideiglenesen tárolni fogja, amig ki nem lépünk a könyvelésből. A listát annak megfelelő rendezéssel kapjuk meg, amelyik naplóból indítjuk a Cashbook kézi könyvelést (bevételnél, csak a bevétel és a dokumentumok, kiadásnál csak a kiadások és a dokumentumok fognak megjelenni). Cashbook könyvelés esetén, amennyiben pénzügyi tételt választunk, úgy az OSA gomb inaktívvá válik, dokumentumnál viszont aktív lesz, valamint az ablak felső részén megjelenik a Cashbook logó, ezzel jelezve, hogy a könyvelés Cashbook-ból történik.
A Cashbook és az OSA gombok egy-egy gyorsbillentyűt is kaptak, így a Cashbook gombot az F7, az OSA gombot az F8 billentyű lenyomásával is aktiválni lehet.
További új lehetőség, hogy rögzítéskor egy Cashbook számla kiválasztása után az ablak jobb felső sarkában megjelenik két gomb, amelyekkel a számlaképet lehet külön ablakban megnyitni, illetve a kapcsolódó dokumentumot lehet PDF-ként letölteni. Itt is működnek a gyorsbillentyűk, előbbihez az F9, utóbbihoz az F10 tartozik.
Ezek a gombok és gyorsbillentyűk a lekönyvelt Cashbook-os bizonylatok módosításakor is megjelennek.
 

OSA gomb
Részletesebb információt az alábbi linkre kattintva találunk: OSA

Osa adatok tételsorainak megjelenítése
A bizonylatok rögzítésekor az OSA gombra megjelenő listából való könyvelés esetén lehetőség van a kiválasztott számla tényleges tételsorainak megtekintésére az „Osa adatok tételsorainak megjelenítése” opció bejelölésével. Ekkor a számlaso-rokat tartalmazó táblázat alján megjelenik egy újabb táblázat, amely az Online Számla Rendszerbe feltöltött számlák tételsorait tartalmazza.

OSA megnyitás külön ablakban
Az „OSA megnyitás külön ablakban” gombra kattintva egy külön ablakban is megjeleníthetők ezek az adatok. Az ablak akkor is nyitva marad, ha visszatérünk a könyvelési képernyőre és egészen addig nyitva is marad, amíg a bizonylat könyve-lési ablakból ki nem lépünk. Így szabadon áthelyezhető, akár második monitorra is áthúzható.
Az ablakban megjelenő számlasorok nem feltétlenül azonosak a könyvelésre kerülő tételsorokkal, mert könyvelésnél Áfa-kulcsonként összegezve keletkeznek a tételsorok, amelyek több tényleges számlasorból is állhatnak.

"Bankszámla történet" gomb bank könyvelése esetén
A „Bankszámla történet” gombra kattintva az Adriana Connect-ben az éppen kiválasztott banki főkönyvi számhoz és számla kelte dátumhoz tartozó bankszámla tranzakciói jelennek meg.
További információkat az alábbi linken találhatunk: Adriana Connect

Partner információ
Minden olyan a könyvelési ablakban, ahol partnert lehet választani, a kiválasztott partner neve után megjelenik egy információs gomb. A gombra kattintva a partnerhez korábban lekönyvelt összes tétel megjelenik egy ablakban, összesítéssel.

Munkaszám:  részletes leírást az alábbi linken találunk: Munkaszámok használata

Könyvelői praktikum ikon: ha rákattintunk, a program elindítja az alapértelmezett böngészőt és megjeleníti az online könyvelői praktikum találati listáját a megjegyzés mező tartalma alapján. A talált anyagokba azonnal belenézhetnek, akik rendelkeznek előfizetéssel.

Ha másodlagos költséghely/költségnem könyvelést választottunk, akkor az új számlasor felvitelekor lehetőség van két főkönyvi számot megadni. Ebben az esetben a program a másodlagos könyvelésnek megfelelően a kontírozást automatikusan elvégzi.

Összesítő nyilatkozat (termék), Összesítő nyilatkozat (szolgáltatás): adatrögzítés során kell megadni, hogy kell-e az adott tételt szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban. Az alábbiakat kell tudni róla:

• Amennyiben olyan partnert választottunk ki, akinél be lett pipálva az „Összesítő nyilatkozat” opció a partner törzsben, a két opció valamelyikét be lehet pipálni (különben a jelölőnégyzetek le vannak tiltva).

• Egy tételen belül szerepelhet termékhez és szolgáltatáshoz is kapcsolódó számlasor.

• A két opció közül egyszerre csak az egyik pipálható be.

• A két jelölőnégyzet csak 2010-től használható.

Mezőgazdasági fordított áfás tétel esetén a számlasor rögzítésekor adható meg, hogy kívánjuk-e egyúttal rögzíteni a tételes bevalláshoz szükséges adatokat. Értékesítés (bevétel/vevő) esetén ha a 100-as bevallási sort adtuk meg,beszerzés (kiadás/szállító) esetén ha bepipáljuk a „Fordított ÁFA” opciót megjelenik a „Mentés” gomb mellett a „Mg. ford. ÁFA + Mentés” gomb (természetesen csak akkor, ha be az ügyfél törzsben az „Mg.” opció be van kapcsolva!). Ha erre a gombra kattintunk, a számlasor mentése előtt az előző fejezetben ismertetett képernyő jelenik meg, ahol megadható a mennyiség és a termék típusa (a többi adat átadásra kerül, de módosítható). Ha a „Mentés”-re kattintunk, ezt nem ajánlja fel a program! A feladást azért a számlasorokhoz kötöttük, mert egy számlán belül előfordulhat többféle termék, ami a fordított adózás hatálya alá tartozik. FIGYELEM! Az elmentett bevallási sor a könyvelésen belül már nem módosítható, vagy törölhető, az kizárólag az Áfa bevallás menüpontban tehető meg!

Számla kiegyenlítés: Lehetőség van a vevő-szállító naplóba felvitt rendezetlen tételek kiegyenlítéseit automatikusan könyvelni. Válassza ki, melyik pénztárban  (bankszámlán) keresztül történt a kiegyenlítés, töltse ki a pénztár (bank) bizonylatszámot és a dátumot, majd kattintson a „Számla kiegyen.” gombra. A megjelenő listából válassza ki a kiegyenlítendő számlát, melyet a program a Tovább gomb megnyomása után automatikusan lekönyvel: a pénztár (bank) főkönyvi számla áll szemben a vevő, vagy szállító főkönyvi számmal. Amennyiben csak részkifizetés történt, módosítsa az összeget a megjelenő ablakban, ekkor a pénzügyi nyilvántartásban a maradványértékkel marad bent a számla. Ha a kiegyenlítendő számla kiválasztása után meggondolta magát, és mégsem szeretné automatikusan könyvelni a számlát, a következő tétel rögzítése előtt feltétlenül kattintson először a „Normál bizonylat” gombra, különben hibás értékek keletkezhetnek a pénzügyi nyilvántartásban. Lehetőség van csoportos számlakiegyenlítésre is. A számlákat ez esetben a szóköz gombbal, vagy az egér jobb gombjával van lehetőség kijelölni. A Kiegyenlítés könyvelése gombra kattintva a program elkészíti a pénztár ill. banknaplóban a könyvelési tételeket számlánként.
 

Devizás kiegyenlítésről bővebb információt a következő linken találunk: Devizás kiegyenlítés.

A számla kiegyenlítésekor, ha pénzforgalmi áfás számla kiegyenlítését választottuk, a program felajánlja, hogy a vegyes naplóban lekönyveli az áfa átvezetését a technikai számláról az áfa számlára (466/467). FIGYELEM! Ha nem éltünk a lehetőséggel, erre később nem lesz módunk, ekkor „kézzel” kell lekönyvelni az átvezetést. NAGYON FONTOS, hogy ekkor nagyon ügyeljünk rá, hogy az átvezetés tételének bizonylatszáma és a megadott partnerkód pontosan megegyezzen a vevő/szállító tétel bizonylatszámával, mivel az áfa analitika a vegyes átvezetési tételek segítségével kerül feltöltésre!

Kerekítés: Csak abban az esetben jelenik meg, és van bepipálva, ha az Alapadatok főmenü – Könyvelés beállításai menüpontban a Főkönyvi szám2 fülön be lett jelölve az Automatikus pénztári kerekítés könyvelése opció. Amennyiben nem 5-re, vagy 0-ra végződik a bruttó összeg, akkor a program automatikusan új tételsort hoz létre, amellyel kiegészíti a kerekítés szabályai szerint a bruttó összeget úgy, hogy a számla végösszege 5-re, vagy 0-ra végződjön. Ez a tételsor nem törölhető, nem módosítható. Csak abban az esetben törlődik, ha kivesszük a pipát a kerekítés opcióból. Az automatikus kerekítés csoportos kiegyenlítés esetén is a fent leírtak alapján működik.

Tételes áfa: Amennyiben egy számlának van Áfa tartalma, akkor automatikusan bejelölésre kerül a „Tételes áfa” jelölőnégyzet, ami szükség esetén akár törölhető is. Tételes áfa esetén a program a 65M-es lap megfelelő füleire (02, 02K) átemeli az adott tételt az Áfa bevallásban.

Korrekció: A tételes áfa mellett megtalálható a korrekció lehetősége is, ennek bejelölésével a program átugrik a korrekció fülre, ahol beírható, vagy kiválasztható a korrigálni kívánt számla. Erre azért van szükség, mert ilyenkor két sorban kell átadni az adatokat (az eredeti számla adatai és a korrekciós számla adatai) a 65M-es lapra.

Készpénz átvezetés két pénzforgalmi hely között: Ha a könyvelés beállításai menüpontban a Főkönyvi számok 3 fülnél megadásra került a pénztár/bank átvezetési főkönyvi szám, akkor a pénztárban ill. bankban erre a főkönyvi számra történő könyvelés esetén a program alapértelmezetten felajánlja az átvezetés lehetőségét. Devizás tételnél csak kiadásnál működik. A program az alapértelmezett pénztár ill. bank főkönyvi számot fogja felajánlani, a dátumot és a bizonylatszámot pedig a könyvelt bizonylat alapján. Az összeg nem változtatható meg, és kizárólag azonos devizanemű pénztár vagy bank esetén működik az átvezetés.

A program a felvitt összegeket főkönyvi számonként összesíti (kontírozza), melynek eredménye a „Kontírozás” fül alatt tekinthető meg. Itt a kontírozás módosítható, új főkönyvi számokat vihetünk fel, módosíthatjuk vagy törölhetjük a gépi kontírozást, illetőleg újra kiszámíttathatjuk a programmal (”Gépi kontírozás” gomb).

Mivel a könyvelés során csak egy munkaszámot lehet megadni, a „Munkaszámra bontás” gombbal  további munkaszámok is megadhatóak.  A „Kontírozás” fülön válasszuk ki azt a főkönyvi számot amit további munkaszámokra szeretnénk bontani. Módosítsuk az összeget, majd nyomjuk meg a „Munkaszámra bontás” gombot, és válasszuk ki a másik munkaszámot. A gép automatikusan a maradék összeget kikontírozza a megadott munkaszámra.

Amennyiben a „Könyvelés beállításai” menüpontnál bejelölte a „Pénztárbizonylatok nyomtatásának felajánlása rögzítéskor” opciót, a tétel mentésekor a program felajánlja a pénztárbizonylat nyomtatását. Beállíthatjuk, hogy hány példányban szeretnénk kinyomtatni a bizonylatot, valamint hogy egy oldalon hány bizonylat szerepeljen (1, 2, vagy 3). A „Nyomtatás” gombbal megkezdhetjük a nyomtatást, míg a „Kilépés”-sel eltekinthetünk tőle. Ebben az esetben a bizonylat a „Házipénztár” menüpont alatt, vagy a „Naplók listája” è „Pénztár / Bank napló” menüpont alatt nyomtatható ki.