Itt adhatjuk meg a havi jövedelem adatokat, amelyre 12 db mező áll rendelkezésre. Az első 10 jogcím főként munkaviszonyból származó jövedelmekre szolgál, míg az utolsó kettő az önálló tevékenységből származó jövedelem, ill. költségtérítés számfejtésére. Az olyan jellegű költségtérítéseket, melyből nem származik jövedelem – adómentes, így bevallani sem kell – a béren kívüli juttatások között érdemes rögzíteni. A munkaviszonyból származó jövedelem számfejtésekor a program a jogcím törzsben előre definiált jogcímekre számfejt (munkabér, betegszabadság, szabadság díjazása stb.). Ezen jövedelmeknél megadható az óra és a nap, mint alapadat, mivel a fizetett távolléteket (szabadságot) távolléti díj alapján kell kiszámítani és órában nyilvántartani (különösen egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén). A jövedelem típusa mellett „RJ” és „NJ” kódokkal jelöltük, hogy az adott jövedelem rendszeres vagy nem rendszeres jövedelem.

Havibér normál munkarend: Az egy napra eső bért az adott hónapban ledolgozható munkanapok száma alapján számoljuk ki, az havi bér ennek az összegnek és a ténylegesen ledolgozott napoknak a szorzata, plusz a távollétekre járó díjazás. (Havi jövedelem = Besorolási bér / ledolgozható munkanapok száma * ténylegesen ledolgozott napok száma). Fizetett ünnepre 2013. augusztus 1-jétől nem kell jövedelmet számfejteni, és az osztószámba sem számít bele, így a havi jövedelem nem változik. Fizetett ünnepre ebből adódóan betegszabadságot sem kell számfejteni. Normál munkarend esetén a távolléti díj megegyezik a bérrel, ennek az egy órára eső összege a következőképpen számítandó: távolléti díj (óra) = havibér / (ledolgozható napok száma * napi munkaórák száma). Ebben az esetben a program nem számol távolléti díj korrekcióval, mivel elvileg a beszámító bérpótlékok (éjszakai, vasárnapi, műszak) ekkor nem fordulhatnak elő, csak egyenlőtlen munkaidő beosztásnál.

Ha az egyenlőtlen munkarendet választottuk a törzsben, a jelenlétek megadása hasonlóan történik, mint normál munkarend esetében. A változás abban áll, hogy a jövedelem fülön módosítani lehet a ledolgozott órák számát, ami alapján a program újra számolja a jövedelmet.

Havibér, egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén, a program szemfejtési képernyőjén megjelenik egy osztószám, aminek alapértelmezett értéke a havi osztószám és a törzsben megadott napi munkaóra szorzata (pl. 8 órás munkaviszonynál januárban 23*8 = 184 óra lesz alapértelmezésben). A számfejtés ekkor a következőképpen történik: az egy órára járó bér kiszámításához ezzel az osztószámmal osztjuk a havibért, így ha a tényleges ledolgozott órákat visszaszorozzuk az így kapott értékkel, mindig a havibért fogjuk megkapni, ha nem volt olyan nap, amire távolléti díj járna.

Figyelem!

• Ilyen esetekben mindig külső munkaidő nyilvántartást kell használni, és az alapján kitölteni az órákat!
• Ebben az esetben szükség lehet a szabadságok külön, órában történő nyilvántartására is!
• Munkaidőkeret esetén úgy kell számfejteni, hogy minden esetben megkapja a dolgozó a szerződés szerinti havibérét! A munkaidőkeret végén a ledolgozott óraszám különbözetét állásidőnek (ha kevesebb), ill. túlórának le kell számfejteni (ha több).

Importálás

Amennyiben a számfejtett alkalmazotthoz tartozik az adott hónaphoz tartozó importált munkaidőadat, a Bérszámfejtés ablak alján megjelenik az „Importálás” gomb. Ha rákattintunk, a program feltölti a jelenléteket és a jogcímeket az importált adatokkal.

Újdonság, hogy az Új OLM rendszerből két új jogcímen is érkezhetnek adatok, ez pedig a „Készenlét 20%-os pótlék” (P5), illetve készenlét alatti munkavégzés (KM). A KM új alapértelmezett jogcímként meg fog jelenni a frissítést követően. A beosztasom.hu rendszeréből ez a két jogcím egyelőre nem kerül átadásra.

A távolléti díjak számfejtésekor lehetséges eltérés a havi jövedelemben, ha a dolgozónak voltak olyan pótlékai az elmúlt hat hónapban, amit korrekcióként kell figyelembe venni a távolléti díj megállapításánál.

Órabér esetén nagyon fontos a számfejtés sorrendjének betartása. Ebben az esetben is lehetőségünk van a jelenlétek megadására, akár az összes nap módosításával. Ezt követően a program készít egy összesítést a napok és a törzsben megadott napi óraszám alapján, de ezt szinte minden esetben módosítani kell a tényleges órákkal külső munkaidő nyilvántartás alapján. Ebben a számítási módban a távolléti díj alapesetben megegyezik az órabérrel, de itt is előfordulhat korrekció a korábbi pótlékok miatt.

Az „Előző hónap alapján” gombbal az előző hónapban rögzített jogcímeket és összegeket másolhatjuk át az aktuális hónap számfejtésébe, ami utána módosítható. Januárban természetesen a gombnak nincs hatása.

Egyéni vállalkozó ill. társas vállalkozás tagja esetén az egy napra eső jövedelem a havi jövedelem 1/30-ad része és a napok szorzata, amennyiben volt távolléte (táppénz) az illetőnek az adott hónapban.

Amennyiben az alkalmazott törzs Jogviszony fülén a jogviszony típusánál önálló tevékenység jövedelmét állítottuk be (pl. csak ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetén), számfejtéskor a rendszeres és nem rendszeres jövedelmekhez tartozó mezők letiltásra kerülnek, csak az önálló tevékenységhez kapcsolódó mezők kerülnek kitöltésre a beállítások alapján (de módosíthatók), az SZJA az alkalmazotti törzsnek megfelelően kerül kiszámításra.

Távolléti díj korrekció

Az „i” gombra kattintva megjelenik egy táblázat, amiben a távolléti díj korrekció számításához szükséges adatok találhatóak. Mivel a távolléti díjba az előző 6 havi pótlékok számíthatnak bele, a táblázatban a szükséges adatok havi bontásban 2020. júliustól 2020. decemberig szerepelhetnek. A táblázatban sárga háttérszínnel jelennek meg azok a sorok, amelyek beszámítanak az adott havi távolléti díj megállapításába (ez az adott hónap előtti maximum 6 lezárt hónap lehet – ld. fent 152.§), itt a program figyelembe veszi a belépés dátumát.

A program a 15%-os éjszakai (P1), a 30%-os műszak (P2), ill. 50%-os vasárnapi (P3) pótlékot tudja figyelembe venni (a készenléti pótlékot egyelőre nem), tehát ezekre a jogcímekre kell számfejteni a pótlékokat, hogy beszámítsa a program. A táblázat adatait a program bővíti az adott havi számfejtés mentésekor, de nem tudja feltölteni az előző év adataival, azokat egyelőre szükség esetén kézzel kell kitölteni a táblázatban, melyet megjegyez a program. Ha kézzel módosítunk a táblázaton, a „Frissít” gomb megnyomásával számíthatók újra az adatok. A „Vissza” gomba bezáródik az ablak, és ha változott a távolléti díj, a program módosítja az értéket a bérszámfejtés képernyőn.

Amennyiben számfejtéskor a program nem csak az alapbért vette figyelembe a távolléti díj megállapításánál, az „i” gomb piros színűre vált, aminek megnyomásával ellenőrizhető a számítás. (A táblázat egyelőre nem nyomtatható ki, de tervezzük a nyomtatás lehetőségét).

A lejjebb idézett törvényszöveg alapján a program külön-külön megvizsgálja, hogy az irányadó időszakban a ledolgozott órák hány százaléka volt műszak-, illetve éjszakai pótlékos. Ha valamelyik elérte a 30%-ot, a program elosztja az időszakra eső pótlékot a ténylegesen összesen ledolgozott órák számával, és az így kapott összeggel növeli a távolléti díjat (a távolléti díj alapösszege havibér esetén a havibér osztva a hónapban ledolgozható órák számával, órabér esetén pedig maga az órabér).

Vasárnapi pótlék esetén a program a jelenlétek alapján tölti ki, hány vasárnapon történt munkavégzés (tehát a helyes számításhoz a jelenléteket is megfelelően kell rögzíteni a „minden nap módosítható” gomb használatával), ezt viszonyítja az irányadó időszakban lévő vasárnapok számához. Ha az arány eléri az 1/3-ot (33,33%-ot), a program a vasárnapi pótlékot is figyelembe veszi a távolléti díj megállapításánál: a program elosztja az időszakra eső vasárnapi pótlékot a ténylegesen összesen ledolgozott órák számával, és az így kapott összeggel növeli a távolléti díjat.

Figyelem! Az „i” gomb Havibér, normál munkarend esetén nem jelenik meg!

Távolléti díj módosítható gombbal a távolléti díj kézzel is módosítható. A gomb megnyomásával az osztószám is módosítható.

Munka törvénykönyve

68. Távolléti díj számítása

151. §⁵⁹ (1) A távolléti díj megállapításakor a vasárnapi pótlékot, a műszakpótlékot, az éjszakai pótlékot és a 144. § (1) bekezdés szerinti bérpótlékot a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.

(2) A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

(3) A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.

(4) Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

(5) A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (osztószám).

152. § (1) A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

(2) Hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.

Munkaidőkeret korrekció gomb

A jogszabályok szerint havibér esetén minden hónapban a havibért kell kifizetni a dolgozónak abban az esetben is, ha munkaidőkeret szerint dolgozik, és több havi keret esetén az adott hónapban nem dolgozta le a normál munkarend szerinti óraszámot, vagy éppen többet dolgozott.

Abban az esetben, ha munkaidőkeret és havibér van beállítva a munkavállalónál, és az adott hónapban több, vagy kevesebb a munkaórája az illetőnek, a bérszámfejtés képernyőn megjelenik egy „Munkaidőkeret korrekció” gomb. Ha erre kattintunk, a program az „LM – Munkabér” jogcímhez tartozó összeget módosítja úgy, hogy az a havibérnek megfeleljen (az óraszámhoz nem nyúl a program).

Amennyiben többet dolgozott, csökkenti a kiszámított bért, ha kevesebbet, növeli az összeget. Az összehasonlításnál az alábbiakat veszi figyelembe a program:

• a ledolgozott munkaidő óráit (LM jogcím)
• a fizetett távollétek óráit (szabadság)
• a betegszabadság óráit
• kieső idő esetén a normál munkarend szerint munkanapra eső kieső órákat
• hóközi be- illetve kilépés esetén a normál munkarend szerint ledolgozandó órákat.

FIGYELEM! A munkaidőkeret végén az esetleges kereten felüli munkavégzés díjazását és pótlékát a program nem számolja automatikusan, azt a munkaidő nyilvántartás alapján a felhasználónak kell kitölteni. Az OL Munkaidő viszont képes feladni ezeket az adatokat is.

Ingatlan bérbeadás

Más a helyzet abban az esetben, ha az illető munkavállaló, és a munkaviszonyból származó jövedelme mellett van bérbeadásból származó jövedelme is. (Ebben az esetben eddig kétszer kellett az illetőt rögzíteni az alkalmazott törzsben, de ezt követően az alábbiak szerint egyetlen jogviszonyban is lehetőségünk van leszámfejteni.) FIGYELEM! Ez csak és kizárólag munkaviszony vagy tagsági jogviszony és ingatlan bérbeadás párosításban működik, más esetben csak a kétszeres rögzítés a járható út!

Ebben az esetben az alkalmazott törzsben a munkaviszonynak megfelelő beállításokat kellett megadnunk, aminek megfelelően a program elkészíti a számfejtést, majd ezt követően „kézzel megadva” rögzíthetjük a munkaviszony mellett az ingatlan bérbeadással kapcsolatos adatokat. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat kell szem előtt tartanunk:

• Csak ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetén működik helyesen a program, ilyen módon semmiképpen ne rögzítsünk pl. megbízási jogviszonyt a munkaviszony mellé!
• A program a járulékokat kizárólag a rendszeres ill. nem rendszeres jövedelem figyelembevételével számítja, az önálló tevékenység jövedelmét nem veszi figyelembe!
• Figyelembe veszi viszont az SZJA számításnál az önálló tevékenység jövedelmét (bevétel-költség), összevontan kezeli a két jövedelem adóalapját.
• Jelen tudásunk szerint a nyilatkozat szerinti családi kedvezményt viszont mindkét kifizetésre figyelembe vesszük.
• A bérbeadással kapcsolatos adatokat nem szükséges minden hónapban beírni, az „Előző hónap alapján” gomb segítségével átmásolhatóak az adatok az előző hónapból.
• FIGYELEM! A ingatlan bérbeadás után fizetendő 14%-os EHO-t továbbra sem tölti ki a program automatikusan, azt a Külön adózó jövedelmek fülön kell „kézzel” kitölteni!

Ha csak ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet számfejtünk, akkor az alkalmazott jogviszonyában a következő beállításokat kell elvégezni:

• Jogviszony típusa: Önálló tevékenység bevétele
• Alapértelmezett jogcím: IB Ingatlan bérbeadás
• Költségnyilatkozat

A jogviszony törzs beállításának itt nincs jelentősége, mivel az IB jogcím egy olyan speciális jogcím, melynek kiválasztása esetén a program a jogviszony törzs beállításától függetlenül nem számol járulékot!