A program automatikusan felajánlja az alapértelmezett vevő(szállító)főkönyvi számot (Könyvelés beállításai –Főkönyvi számok1 fül).Először rögzítsük a számla „fejlécét”: számla kelte, teljesítés ideje (az áfabevallásba a teljesítés dátuma szerint kerülnek be a tételek), fizetési határidő, fizetés módja, bizonylatszám, munkaszám, partnerkód-partnernév, és a megjegyzés (szöveg). A partnert kötelező felvinni a partner törzsbe, mert a vevő(szállító)számlát kötelező alábontani partnerenként. Ehhez nem kell minden partnert külön felvinni a főkönyvi törzsbe is, mert a program a partnerkódot használja fel az alábontásra (lásd: főkönyvi kivonat) pl.:

• 311 – Vevők
  • 31100001 – 1. számú partner
  • 31100002 – 2. számú partner

Ha az adott partnernél gazdasági eseményeket használunk, akkor ki kell választani a kívánt gazdasági eseményt a listából. Ha összetett gazdasági esemény törzs kezelést választottunk, akkor az ’Új számlasor’ gomb megnyomása után már csak az összeget kell megadnunk. Ha egyszerű gazdasági törzs kezelést választottunk, akkor az összegen kívül ki kell még választanunk, hogy a tétel áfás-e, és ha áfás, akkor meg kell adnunk az áfabevallás melyik sorában szerepeljen a tétel.

Figyelem! Ha az ügyféltörzsben a gazdasági események használatánál a „nincs használatban”-t választottuk, akkor könyvelés során nem jelenik meg a gazdasági esemény mező.

Egy tételen belül csak egy gazdasági esemény választható ki. Ha mégis szeretnénk más jellegű számlasort még rögzíteni, akkor az ott felajánlott kontírszámokat módosítani kell. Tétel módosításakor, illetve a listákon a gazdasági esemény kódja nem kereshető vissza.

A könyvelendő tételek „számla formátumban” kerülnek rögzítésre. Ez azt jelenti, hogy a tétel rögzítésekor nettó, áfa, bruttó összegeket kell megadnunk, melyek mindegyikéhez főkönyvi számot rendelünk. A program felajánlja az alapértelmezett (a „Könyvelés beállítása” menüpontban rögzített) vevőt /szállítót, valamint az áfához tartozó főkönyvi számot, ami természetesen módosítható. A felvitt számlasorok a „Számlasorok” fül alatt található táblázatban jelennek meg, míg a tételek alapján készített kontírozás a „Kontírozás” fülön látható.

Új számlasort az „Új sor” gombbal vihetünk fel, a „Módosítás”-sal módosíthatjuk a tételt, míg a „Sor törlése”-vel törölhetjük. A számlasorok felvitele külön ablakban történik, a következő módon:

• Megjegyzés mező: a fejlécben megadott megjegyzést ajánlja fel a program, de átírható, kommentálhatóak az egyes számlasorok. Egyelőre a listákon csak a fejlécben megadott megjegyzés sor jelenik meg.
• Megadhatjuk, hogy az aktuális tétel tartalmaz-e áfát. Figyelem: csak az áfásként megjelölt tételek kerülnek be a bevallásba, és ez vonatkozik a tárgyi mentes értékesítésre is!
• Ha áfás tételt rögzítünk, meg kell adni, hogy az adott tétel az áfabevallás mely sorában szerepeljen. A program felajánlja a leggyakrabban használt bevallási sorokat a bevétel/kiadás ill. az áfa % függvényében (belföldi értékesítés, belföldi beszerzések), így csak nagyon ritkán kell módosítani az értéket. A bevallás sora megadható közvetlenül, ill. kiválasztható listából a szokott módon (F2, vagy „>” gomb).
• Fordított ÁFÁ-s tétel: ezt az opciót a következő esetekben tudjuk használni:
  • Vas- és acélipari termékek értékesítése / beszerzése
  • Mezőgazdasági termékek értékesítése / beszerzése
  • Gáz értékesítése / beszerzése (2025-től)
  • Belföldi fordított áfás beszerzés
  • EU-s beszerzéskor

Fordított ÁFÁ-val kapcsolatos részletesebb leírásunk a következő linken található: FAD

• Áfa mentes tétel esetén csak a nettó összeget lehet megadni, áfás tétel esetén a bruttót is. A program (az egyszereshez hasonlóan) automatikusan kiszámolja a megadott értékből a hiányzókat (Figyelem, 12%-osnál nem mindegy, hogy a nettót, vagy a bruttó adjuk meg!). Ha az áfa értékét kézzel szeretnénk módosítani (vagy csak áfát szeretnénk könyvelni, pl. import esetén), akkor kattintsunk az ’ÁFA’ felirat melletti gombra és az módosíthatóvá válik (csak ha áfás tételt könyvelünk!).
• Összesítő nyilatkozat (termék), Összesítő nyilatkozat (szolgáltatás):adatrögzítés során kell megadni, hogy kell-e az adott tételt szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban. Az alábbiakat kell tudni róla:
  • - Amennyiben olyan partnert választottunk ki, akinél be lett pipálva az „Összesítő nyilatkozat” opció a partner törzsben, a két opció valamelyikét be lehet pipálni (különben a jelölőnégyzetek le vannak tiltva).
  • - Egy tételen belül szerepelhet termékhez és szolgáltatáshoz is kapcsolódó számlasor.
  • - A két opció közül egyszerre csak az egyik pipálható be.
  • - A két jelölőnégyzet csak 2010-es könyvelési évtől jelenik meg, korábban nem.
• - A bruttó és az áfa értékhez a program felajánlja a „Könyvelés beállításai”-ban megadott vevő(szállító), valamint áfa főkönyvi számot, tehát ideális esetben csak egyetlen főkönyvi számot kell megadnunk. A második tételtől a bruttó összeg főkönyvi száma már nem módosítható! A bruttó összeghez csak vevő (szállító) típusú főkönyvi szám választható!
• - Az értékek a „Mentés” gombbal menthetőek.

Könyvelői praktikum ikon: ha rákattintunk, a program elindítja az alapértelmezett böngészőt és megjeleníti az online könyvelői praktikum találati listáját a megjegyzés mező tartalma alapján. A talált anyagokba azonnal belenézhetnek, akik rendelkeznek előfizetéssel.

Kontírozás fül
A program a felvitt összegeket főkönyvi számonként összesíti (kontírozza), melynek eredménye a „Kontírozás” fül alatt tekinthető meg. Itt a kontírozás módosítható, új főkönyvi számokat vihetünk fel, módosíthatjuk vagy törölhetjük a gépi kontírozást, illetőleg újra kiszámíttathatjuk a programmal (”Gépi kontírozás” gomb).
Munkaszámra bontás gomb:Mivel a könyvelés során csak egy munkaszámot lehet megadni, a „Munkaszámra bontás” gombbal további munkaszámok is megadhatóak. Figyelem! A „Munkaszámra bontás” gomb csak akkor aktív, ha az Ügyféltörzs kezelése menüpontban az Adatok 2. fülön be van állítva a MSZ bontás opció. A „Kontírozás” fülön válasszuk ki azt a főkönyvi számot amit további munkaszámokra szeretnénk bontani. Módosítsuk az összeget, majd nyomjuk meg a „Munkaszámra bontás” gombot, és válasszuk ki a másik munkaszámot. A program automatikusan a maradék összeget kikontírozza a megadott munkaszámra. Ezen funkció helyett lehetőség szerint inkább a tételsor rögzítésekor adjuk meg a munkaszámot. További részletek a munkaszám beállításaival kapcsolatban: Munkaszámok használata

Ha másodlagos költséghely/költségnem könyvelést választottunk, akkor az új számlasor felvitelekor lehetőség van két főkönyvi számot megadni. Ebben az esetben a program a másodlagos könyvelésnek megfelelően a kontírozást automatikusan elvégzi.A tétel a „Tétel mentése/Új tétel” gombbal menthető, de csak akkor, ha a tétel végösszege nem nulla, illetve ha a kontírozás tartozik és követel oldala megegyezik.

A tétel csak a pénzügyi nyilvántartásban jelenjen meg opció
Segítségével a kontírozást letilthatjuk. Ekkor a rögzített számla nem kerül be a főkönyvbe, nem szerepel a kartonokon és a kivonaton. Ezt év közbeni nyitás esetén tudjuk kihasználni, ugyanis nyitás esetén csak a nyitó naplóban, egy összegben tudjuk a vevők egyenlegeit rögzíteni. Ha tételes nyilvántartást szeretnénk a kiegyenlítetlen számlákról, ezzel az opcióval kell rögzítenünk a tételeket, hogy ne szerepeljen duplán a főkönyvben. (lásd még: Törzsadatok, nyitó tételek átvétele előző évből, Pénzügyi nyilvántartás menüpontok)

Cashbook gomb 
A programban a Cashbook kézi könyvelését elérhetővé tettük a vevő/szállító és pénztár/bank könyvelési ablakoknál, hasonlóan az OSA könyveléséhez. Amennyiben a program össze van kötve a Cashbook rendszerével, akkor meg fog jelenni a bizonylatszám után a Cashbook logó, amelyre rákattintva a számlák kézi könyvelése menüpont jelenik meg. Első lekérdezésnél várni kell a lista letöltésére, majd az adatokat a program ideiglenesen tárolni fogja, amig ki nem lépünk a könyvelésből. A listát annak megfelelő rendezéssel kapjuk meg, amelyik naplóból indítjuk a Cashbook kézi könyvelést (bevételnél, csak a bevétel és a dokumentumok, kiadásnál csak a kiadások és a dokumentumok fognak megjelenni). Cashbook könyvelés esetén, amennyiben pénzügyi tételt választunk, úgy az OSA gomb inaktívvá válik, dokumentumnál viszont aktív lesz, valamint az ablak felső részén megjelenik a Cashbook logó, ezzel jelezve, hogy a könyvelés Cashbook-ból történik.
A Cashbook és az OSA gombok egy-egy gyorsbillentyűt is kaptak, így a Cashbook gombot az F7, az OSA gombot az F8 billentyű lenyomásával is aktiválni lehet.
További új lehetőség, hogy rögzítéskor egy Cashbook számla kiválasztása után az ablak jobb felső sarkában megjelenik két gomb, amelyekkel a számlaképet lehet külön ablakban megnyitni, illetve a kapcsolódó dokumentumot lehet PDF-ként letölteni. Itt is működnek a gyorsbillentyűk, előbbihez az F9, utóbbihoz az F10 tartozik.
Ezek a gombok és gyorsbillentyűk a lekönyvelt Cashbook-os bizonylatok módosításakor is megjelennek.
 

OSA gomb
Részletesebb információt az alábbi linkre kattintva találunk: OSA

Osa adatok tételsorainak megjelenítése
A bizonylatok rögzítésekor az OSA gombra megjelenő listából való könyvelés esetén lehetőség van a kiválasztott számla tényleges tételsorainak megtekintésére az „Osa adatok tételsorainak megjelenítése” opció bejelölésével. Ekkor a számlaso-rokat tartalmazó táblázat alján megjelenik egy újabb táblázat, amely az Online Számla Rendszerbe feltöltött számlák tételsorait tartalmazza.

OSA megnyitás külön ablakban
Az „OSA megnyitás külön ablakban” gombra kattintva egy külön ablakban is megjeleníthetők ezek az adatok. Az ablak akkor is nyitva marad, ha visszatérünk a könyvelési képernyőre és egészen addig nyitva is marad, amíg a bizonylat könyve-lési ablakból ki nem lépünk. Így szabadon áthelyezhető, akár második monitorra is áthúzható.
Az ablakban megjelenő számlasorok nem feltétlenül azonosak a könyvelésre kerülő tételsorokkal, mert könyvelésnél Áfa-kulcsonként összegezve keletkeznek a tételsorok, amelyek több tényleges számlasorból is állhatnak.
 

Partner információ
Minden olyan a könyvelési ablakban, ahol partnert lehet választani, a kiválasztott partner neve után megjelenik egy információs gomb. A gombra kattintva a partnerhez korábban lekönyvelt összes tétel megjelenik egy ablakban, összesítéssel.

Devizás opció
Csak abban az esetben jelenik meg, ha az Ügyféltörzsben azAdatok 2 fülön beállításra került a deviza opció.Bejelölésekor megadhatjuk a devizanemet és a hozzá tartozó árfolyamot.

A vevő ill. szállító számlák könyvelésénél alaphelyzetben csak kisebb különbségek láthatók a képernyőn: a „devizás” mező, mellyel megadhatjuk, hogy devizás tételt szeretnénk könyvelni (ez a mező is csak devizás ügyfeleknél jelenik meg), illetve a nettó-áfa-bruttó számlaérték mellet megjelent a deviza mező (ez természetesen a bruttó értéket mutatja meg devizában, bár nem jellemző – de megengedett - az áfás tétel devizás könyvelés esetén). Ezen kívül a „Számlasorok” táblázatban, valamint a kontírozás fül alatt a kontírozás táblázatában szintén megjelentek a devizás értékeket tartalmazó oszlopok. Ehhez a táblázatban jobbra kell mozogni, mert alaphelyzetben továbbra is csak a forintértékek láthatóak. A fent leírt formai módosítások láthatóak a pénztár, a bank, és a vegyes naplóban is, így ezeket még egyszer nem ismertetjük.
Ha devizás tételt szeretnénk könyvelni, pipáljuk be a „devizás” mezőt. Ekkor válik láthatóvá a devizanem ill. árfolyam mező. A devizanem megadása után a program felajánlja az utoljára használt árfolyamot az adott devizanemnél. Mielőtt az első tételt felvinnénk, ezt kell módosítani, ha szükséges. A mező mellett található MNB árfolyam gombbal lekérhető az aktuális MNB árfolyam. A lekérdezés a teljesítés dátuma szerint történik. Ha a megadott dátumra vonatkozóan volt elérhető adat, azt adja vissza a program, ha még nem, akkor az utolsó ismert árfolyammal tölti fel a mezőt. Figyelem! Az MNB árfolyamok lekérdezésére csak élő internet kapcsolat esetén van lehetőség!
Az adatfelviteli mező kibővült: a devizaértéket kell először megadnunk, melyet a program a megadott árfolyam alapján átszámít devizára. Vigyázat! A kiszámított forintérték módosítható! Ez az adatbeviteli képernyő minden más tekintetben úgy viselkedik, mint a régi, forintos képernyő. 
Az első tétel rögzítése után már természetesen sem a devizanemet, sem az árfolyamot nem lehet módosítani, ehhez előbb az összes számlasort törölni kell. Az árfolyamot 4 tizedesjeggyel, a deviza értéket 2 tizedesjeggyel lehet rögzíteni, míg a forintérték továbbra is egészre kerekítve jelenik meg. A devizaárfolyam megadásának formátuma pl.: 1 EURO = 350,0000 Ft.

Pénzforgalmi áfa opció
Ha mi magunk választottuk ezt az adózási módot, és ezt az Ügyfél törzsben jelöltük, az alapértelmezett állapot szerint az opció be lesz pipálva. Az pipa ebben az esetben is kivehető, hiszen a törvény meghatároz olyan eseteket, amikor nem alkalmazható a pénzforgalmi áfa. Ha mi magunk nem választottuk, de pénzforgalmi áfás szállítótól fogadunk be számlát, akkor a partner kiválasztásakor a program bejelöli az opciót, ha a partner törzsben is be lett jelölve a pénzforgalmi áfa (ennek feltétele, hogy még ne legyen egyetlen számlasor sem rögzítve). Természetesen a jelölés ebben az esetben is felülbírálható. Pénzforgalmi áfás számla rögzítésekor a könyvelés beállításaiban rögzített technikai számlára kerül könyvelésre a számla áfa tartalma a szokásos áfa főkönyvi számok helyett (466/467). Amennyiben a számlának nincs áfa tartalma, és bepipáltuk a pénzforgalmi áfa opciót, a számla mentésekor figyelmeztetést kapunk. Pénzforgalmi áfa rögzítésekor az áfa esedékessége mező üres marad, hiszen itt a kiegyenlítés dátuma fogja meghatározni az áfa esedékességet, ráadásul részletekben történő kifizetés esetén több tételben kell bevallani az áfát is.

Időbeli elhatárolás opció
A legalább két különböző üzleti évet érintő (következő évre/évekre átnyúló) számlák esetén bekerült a programba az időbeli elhatárolás könyvelésének lehetősége a Szállító/Vevő/Pénztár/Bank naplókba, melyet könyveléskor a számla fejlécének jobb felső sarkában található „Időbeli elhatárolás” opció bejelölésével tudunk használni.
A vevő, illetve pénztári/banki bevétel számlák esetén passzív időbeli elhatárolást, míg szállító, illetve pénztári/banki kiadás számlák esetén aktív időbeli elhatárolást tudunk könyvelni! [ellenkező eseteket (vevő aktív-, illetve szállító passzív időbeli elhatárolásokat) továbbra is vegyes naplóban manuálisan tudunk könyvelni.] Részletesebb információt az alábbi linkre kattintva találunk: Időbeli elhatárolás könyvelése

Eltérő áfaesedékesség opció
A folyamatos teljesítésű szolgáltatásról, ill. az új áfatörvény szerinti időszakos elszámolásról kiállított számlák sajátossága, hogy az áfa esedékessége nem egyezik meg a tényleges teljesítéssel (elszámolási időszakkal), hanem a fizetési határidővel azonos. Ezen számlák könyvelése nem történhet egy tételben, hiszen a költség ill. az árbevétel nem ugyanabban az időpontban jelentkezik, amikor az áfával kapcsolatos követelés/kötelezettség. Ennek könyvelésére több módszer létezik, programozás-technikailag a következő a legegyszerűbb változat:A vevő/szállító számla rögzítésekor kétféle dátumot adhatunk meg, egyet a tényleges teljesítésnek (ezzel a dátummal számoljuk el az árbevételt ill. a költséget), és egyet az áfa esedékességnek (ezzel a dátummal fog szerepelni a tétel az áfa analitikában). Mivel egy naplótételhez tartozó főkönyvi tételek dátumainak egyezniük kell, ugyanakkor az áfa főkönyvi kartonjainak viszont egyeznie kell az áfa analitikával dátum szerint is, a vevő/szállító naplóban rögzített tételen kívül szükségünk van egy vegyes tételre, aminek segítségével szinkronba kerül az analitika és a főkönyv. Lássuk egy példán keresztül, hogy ez hogyan valósulhat meg:

Mint az a kontírozásból látható, az áfa értéke nem közvetlenül a 466 levonható áfára kerül a teljesítés (2021.11.30) dátumával, hanem egy egyéb követelés (368) számlára. A 466 levonható áfa számlára csak az áfa esedékesség időpontjában kerülhet, ami jelen esetben 2021.12.10, tehát 2021.12.10-i dátummal szükségünk lesz egy vegyes tételre.

Fenti tételek egyszerű, gyors és automatikus könyvelésére az alábbi módon van lehetőség a programban:

A Vevő/Szállító számlák menüpontban megjelenik az „Áfa esedékessége eltér a teljesítéstől” opció, és az áfa esedékessége dátum mező. A teljesítés („Telj.”) mező a számviteli törvény szerinti teljesítést, míg az áfa esedékessége („Áfa esed.”) az áfa törvény szerinti teljesítést jelenti.Az „Áfa esedékessége eltér a teljesítéstől” opciót csak akkor tudjuk bepipálni, ha kitöltöttük a könyvelés beállításaiban az ezzel kapcsolatos főkönyvi számokat (ld. előző fejezet). Az áfa esedékessége mező alaphelyzetben nem módosítható, ekkor minden esetben a teljesítés mező értékét veszi fel. (Korábbi verziókban rögzített tételeknél az áfa esedékessége mező szintén automatikusan felveszi a teljesítés értékét.) Ha bepipáljuk az „Áfa esedékessége eltér a teljesítéstől” opciót, az áfa esedékessége módosíthatóvá válik.
Ezzel kapcsolatban az alábbiakat kell tudni:

• Az áfa esedékessége nem lehet korábbi a teljesítés dátumánál! (Erről figyelmeztetést kapunk a „Tétel mentése”-kor)
• Az áfa esedékessége nem egyezhet meg a teljesítés dátumával (hiszen ha egyezik, miért pipáltuk be, hogy eltér?)! (Erről figyelmeztetést kapunk a „Tétel mentése”-kor)
• Az áfa esedékesség dátumának módosításakor a fizetési határidő automatikusan felveszi az áfa esedékesség értékét.
• Az „Áfa esedékessége eltér a teljesítéstől” opció csak akkor módosítható, ha még nem rögzítettünk számlasort (vagy ha már rögzítettünk, töröljük azokat). Ennek oka az eltérő kontírozás.
• Ha bepipáltuk az „Áfa esedékessége eltér a teljesítéstől” opciót, akkor a számlasorok rögzítésekor az áfa főkönyvi számánál nem a 466/467 alapértelmezett főkönyvi számokat ajánlja fel a program, hanemaz erre az esetre megadott egyéb követelés/kötelezettség főkönyvi számot.
• A „Tétel mentése/Új tétel” gombra kattintva a program az alábbi üzeneteket írhatja ki, ha be lett pipálva az „Áfa esedékessége eltér a teljesítéstől” opció:
  • Ha rosszul adtuk meg az áfa esedékesség dátumát (korábbi, vagy megegyezik a teljesítés dátumával), hibaüzenetet kapunk, így nem menthetjük el a tételt.
  • Ha a rögzített számlának nincs áfa tartalma, hibaüzenetet kapunk, amíg nem vesszük ki a pipát, nem menthető a tétel.
  • Ha az áfa esedékessége dátum későbbi, mint a teljesítés, de mindkettő ugyanabba a könyvelési évbe esik, a program felkínálja az áfa átvezetését a vegyes naplóban az áfa esedékessége dátumával.
    
     
  • Ha az áfa esedékessége dátum későbbi, mint a teljesítés, de az áfa esedékessége már a következő könyvelési évbe esik, a program nem fogja lekönyvelni az áfa átvezetést a vegyes naplóban, mivel azt csak a következő évi (esetleg még létre sem hozott) adatállományban lehetne megtenni. Ebben az esetben a „Törzsadatok, nyitó tételek átvételekor” lesz lehetőségünk a következő évben az áthúzódó számlák áfa esedékességeit automatikusan lekönyvelni.
    
     

Amennyiben élünk a lehetőséggel, és a programmal lekönyveltetjük az áfa átvezetését az áfa esedékesség dátumával, a vegyes naplóban létrejön az ennek megfelelő könyvelési tétel, melynek bizonylatszáma, partnere megegyezik az eredeti számla adataival, az összege az eredeti számla áfa tartalmával, a tétel szövege pedig „áfa átvezetés” lesz. Figyelem! Ha a tétel mentésekor a felajánlás ellenére nem könyveltettük le az áfa átvezetést, azt már automatikusan nem pótolhatjuk, kézzel kell rögzíteni a megfelelő tételt! Ha módosítjuk az eredeti számla összegét vagy áfa esedékességét, a vegyes naplóban lekönyvelt áfa átvezetést kézzel kell módosítani! Kisebb cégek esetében, akik évente egyszer készítenek csak beszámolót, és ezért nincs jelentősége, hogy az adott költség/árbevétel ténylegesen melyik hónapra vonatkozik, többnyire úgy könyveltek, hogy az eltérő áfa esedékességű számláknál a teljesítést és az áfa esedékességet is a számlán szereplő teljesítési dátummal töltötték ki, és csak a következő évre áthúzódó tételeket könyvelték eltérő áfa esedékességgel (pl. elhatárolás segítségével). Adott a választás lehetősége, hogy továbbra is így könyvelik az egy évet érintő tételeket, és csak az áthúzódó tételeket könyvelik „szabályosan”, vagy minden tételnél alkalmazzák az eltérő áfaesedékességű számlák könyvelésére létrehozott lehetőséget.

A számlán lévő áfa értéke eltérő opció

A számlán szereplő áfa és a ténylegesen levonható áfa akkor térhet el egymástól, ha arányosítás miatt nem vonhatjuk le a szállító számla teljes adattartalmát. Ilyenek jellemzően a telefonnal és személygépkocsival kapcsolatos számlák.

Amennyiben szállító számlát vagy pénztári/banki kiadást könyvelünk, és a tételnek van áfatartalma, megjelenik „a számlán lévő áfa értéke eltérő” opció. (Azokat az áthárított áfát tartalmazó kiadási számlákat nem kell jelenteni, ami után egyáltalán nem igénylünk vissza áfát, csak azokat, amelyik után legalább részben történik visszaigénylés/levonás, bevételi számlát pedig nem érinthet arányosítás.)

Ha bepipáljuk ezt az opciót, megjelenik a „Tényl. áfa” mező, ahol láthatjuk a lekönyvelt áfa értékét, amit szükség szerint a tényleges áthárított áfamértékre módosíthatunk (értelemszerűen ez csak a lekönyvelt áfánál magasabb összeg lehet). Az áfa bevallás tételes adatszolgáltatás funkciójában ebben az esetben ezzel a magasabb összeggel számol a program. Fontos tudni, hogy a ténylegesen áthárított áfa összege egyetlen listában sem jelenik meg, kizárólag a 2017-es évtől az Áfa bevallás „Tételes adatszolgáltatás” fülén lévő táblázatban!

A könyvelési tétel mentésekor a program figyelmeztet, ha a tétel áfát tartalmaz, de a partner törzsben nincs kitöltve az adószám (a tétel ettől függetlenül elmenthető).

A tételes adatszolgáltatással kapcsolatos változásokról, illetve a fenti problémáról az alábbi cikkből tájékozódhatnak: http://ado.hu/rovatok/ado/mi-legyen-az-afa-belfoldi-osszesito-jelentesben

Az opció a Tételes áfa opcióval kapcsolatban is aktiválódhat:

M. lap dátum

A pénztár/bank naplóban kiadás rögzítésekor, illetve a szállító napló könyvelésekor abban az esetben, ha áfás számlasort rögzítünk, megjelenik az „M. lap dátum,:” mező.  Erre akkor lehet szükség, ha egy későbbi időpontban számolják el a költséget és igénylik vissza az áfát, mint a számlán szereplő teljesítési időpont.  Alapesetben a mező értéke szállító naplóban az áfa esedékesség dátumát, a bank naplóban a kelte dátumát veszi fel, ami mentés előtt módosítható. Ez a dátum kizárólag a beadott M-lapon fog szerepelni.

Tételes áfa opció

Ha a számla áfatartalma legalább 1 forint, akkor a Tételes áfa opcióhoz automatikusan bekerül a pipa.

Korrekció opció

2025-től változott a korrekciós számlák kezelése, melyről az alábbi linken találunk részletesebb leírást: Korrekciós számlák kezelésének változása 2025

2021.01.01-től a szállítói számla módosítása esetén a számlát befogadó áfa-alanynak a módosítás ill. érvénytelenítés hatását tartalmazó időszaki bevallásban módosító lapon kell nyilatkoznia:

• a módosító számla/számlák és a módosított (eredeti) számla adatairól, a módosítás számszaki hatásáról, feltéve, hogy a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően, vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja az 1 forintot
• az érvénytelenített eredeti számla, annak korábbi módosító számlái és az érvénytelenítő számla adatairól, ha az érvénytelenített számlában (vagy korábbi módosítások esetén az érvénytelenített eredeti és a módosító számlákban együttesen) az áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta az 1 forintot.

A fent említett számlák esetén a korrekció opció bejelölésével lehetőség nyílik a bevalláshoz szükséges további adatok megadására. Az adatok az áfabevallás 02-K oldalra kerülnek átadásra.

A 2020. december 31-ét követő adómegállapítási időszakban csak akkor tüntethető fel az xx65M-01 és xx65M-01-K értékesítési lapokon adat, ha a számlakibocsátás dátuma korábbi, mint 2021.01.01., és ezen, korábbi kibocsátási dátumú számla teljesítési dátuma vagy az adó megállapításának napja a vonatkozási (2020. december 31. utáni) időszakra esik. 
 

Amennyiben egy korrekciós számla könyvelésekor előzmény számlát választunk, a program ellenőrzi, hogy az ügyfélnek van-e előző évi könyvelése. Ha igen, akkor az adott partnerkódra könyvelt, előző évben található számlákat is megjeleníti. Fontos, hogy ha az adott partner előző évi és adott évi partnerkódja eltér, akkor nem lesz megfelelő a lista.
Korrekció esetén több eredeti számla is megadható. Amennyiben az eredeti számla szerepel a könyvelésben, akkor a „Számla kiválasztása” gomb segítségével az közvetlenül kiválasztható. Ha nem található meg benne, akkor az „Új tétel” gomb segítségével vihető fel. Az eredeti számla módosítható, törölhető a megfelelő gombokkal. 
Amennyiben több eredeti számla szerepel, akkor ezt úgy kell átadni az xx65 02-K lapra, hogy ahány eredeti, ugyanannyi korrekciós tételnek kell szerepelnie. 

Előleg/Végszámla kezelés

Amennyiben előleg számlát könyvelünk le,  minden esetben szükséges lesz egy végszámlát is könyvelni az áru, vagy szolgáltatás teljesítésének igénybevételekor. A végszámlának tartalmaznia kell az ügylet teljes értékét, illetve az előleg számlán  feltüntetett összeget negatív előjellel. A Végszámla opció jelölését követően a Korr./Végszámla fülön megjelenik az ügylet teljes értékének adó alapja és adója.

Az áfabevallásban az xx65M-02 lapon két soron kell jelenteni a végszámlát (a teljes ügyletértékkel, és az előleggel csökkentett értékkel is, ha az nem nulla), de jelölni kell, hogy melyik sor tartalmazza a teljes ügyletértéket (V), és melyik a különbözetet (KÜL). A program ennek megfelelően adja át az adatokat.

Készpénzes számlák automatikus kiegyenlítése

Amennyiben készpénzes fizetési móddal könyvelünk vevő ill. szállító számlát, a program mentéskor felajánlja a számla kiegyenlítését is. A funkció csak forintos számla esetén működik! Ha az igen gombra kattintunk megjelenik egy új ablak, melyben az alapértelmezett pénztár lesz kijelölve, ami természetesen módosítható. A Tovább gombra kattintva a program a kiválasztott pénztárba lekönyveli a kiegyenlítést.

Tárgyi eszköz könyvelésekor automatikus tárgyi eszköz rögzítés

Amennyiben a 161-es főkönyvi számra könyvelünk, akkor a program felajánlja a tárgyi eszköz rögzítését a tárgyi eszköz törzsbe. Ha az Igen gombra kattintunk, akkor megjelenik a tárgyi eszköz rögzítése ablak, ahol a program automatikusan kitölti a dátumot, bizonylatszámot, partnert, beszerzési egységárat, valamint a megjegyzésbe beírt szöveget ajánlja fel a tárgyi eszköz megnevezéséhez.